Júlia jellemzése

Júlia a veronai Capulet nemesi család ifjú leánytagja. Egy családi estélyen találkozunk vele először. Egy gyönyörű fiatalt lát benne először a néző. Igen, fiatal, mindössze tizennégy éves, de akkoriban ebben a korban nyugodtan hozzá lehetett adni valakihez, főleg azért, mert délen a nők hamarabb érnek. Rómeó itt ismeri meg Júliát, egymásba szeretnek (pedig Júlia apja Paris grófhoz akarja hozzáadni leányát). Innentől jön a bonyodalom. Megtudják, hogy két ellenséges család sarjai, de a szerelem erősebb volt a háborúnál. Így ezen az éjszakán szerelmet vallanak egymásnak, és a rákövetkező éjjelen megtörténik a titkos frigy.

Júlia ettől a pillanattól kezdve átlépi a felnőttkor küszöbét. Jellemfejlődése egyik csúcspontjához ért: ellent mert mondani apjának, így előtérbe helyezve a szabad párválasztás eszményeit. Közben Rómeó párviadalban megöli Tybaltot, ezért száműzik őt Veronából. Innentől Júliát tekinthetjük a dráma főhősének. A fiatal feleség először szidja, majd a dada ostorozó megjegyzéseitől megvédi ifjú urát; azt hiszik, hogy Tybaltot siratja, pedig Rómeó miatt sír; Rómeó miatt "nem mehet" hozzá Parishoz, de a szülők engedetlenséget látnak benne.

Tehát Júlia egy csomó megtévesztő dolgot csinál, amit a "másik fél" félreért. Jellemfejlődése csúcspontjához akkor ér, mikor beleegyezik a negyvenkét órás tetszhalálba. Reménykeltő eset, ekkor még a néző bízik a sikerben. De Lőrinc barát levele elkerüli Rómeót, s ekkor már a közönség is sejti, hogy mi lesz a vége. Rómeó halottnak hiszi feleségét, és nem tud nélküle élni, kiissza a mérget és meghal. Eközben Júlia felébred, először a rémült Lőrinc barátra néz, majd meglátja halott kedvesét. Ez épp elég neki a halálhoz, kedvese tőrével oltja ki drága életét.

E két halál két nagyon fontos dolgot mutatott meg: egy fiatalra a szerelmet nem lehet rákényszeríteni; és a szerelem mindent legyőz. Ez intő példa minden feudális család számára!